Chaplin és én és Zohan (and pictures in the mind)

Így dolgozok: süt a nap, előttem hegyek, mellettem Chaplin szunyókál, naponta többször is le tudok ülni meditálni és haladok a munkámmal is... Mit mondhatnék még? Ma az esti közös meditáció után moziztunk a könyvtár fölötti nagy teremben, van projektor meg minden. You don't mess with the Zohan. Nagyon vicces volt! Ja, igen közben megittunk egy üveg Unikomot is, amit még otthonról hoztam :) Jó kis baráti csapat van itt... Life is sweet :)

























Persze közben a múlt feldolgozása is zajlik... Amikor csend veszi körül az embert, elkezdenek
feljönni a dolgok. Things must come up to settle. Today I sat down on the fence next to the big gompa where we have that photo from two years ago. On the day of the Mahakala-initiation, which was one of the happiest days of our lives. Exploding with joy :) Sat for some time, watching the valley in the afternoon sun. Asked questions. Interviewed. Answered them as well as I could.
It was better then.